Mikroműanyagok

 

Kép
Az alternatív megoldásoknál gyakran könnyebb és olcsóbb műanyagok sokféle módon megkönnyítik az életünket. Nem megfelelő ártalmatlanítás vagy újrahasznosítás esetén azonban a környezetbe kerülhetnek, ahol évszázadokon keresztül megmaradnak, és egyre kisebb darabokra esnek szét. Ezek a parányi (jellemzően 5 mm-nél kisebb) darabkák az aggodalomra okot adó mikroműanyagok.
 
A mikroműanyagok polimerek és funkcionális adalékanyagok keverékeiből álló szilárd műanyag részecskék, amelyek visszamaradt szennyeződéseket is tartalmazhatnak. Keletkezhetnek véletlenszerűen, nagyobb műanyag termékek, például gumiabroncsok vagy műszálas textíliák elhasználódása során, de vannak szándékosan gyártott és meghatározott célra készülő termékekhez hozzáadott mikroműanyagok is, mint például az arc- és testradírokban található hámlasztó gyöngyök.
Mik a problémák?

A környezetbe kerülő mikroműanyagok nem bomlanak le. Felhalmozódnak az állatokban, a halakat és kagylókat is beleértve, és így élelmiszerként elfogyasztva az emberi szervezetbe is bekerülnek.

Mikroműanyagokat kimutattak már tengeri, édesvízi és szárazföldi ökoszisztémákban, valamint élelmiszerekben és ivóvízben is. Folyamatos kibocsátásuk hozzájárul ökológiai rendszereink és táplálékláncaink állandó szennyezéséhez. Laboratóriumi vizsgálatok szerint a mikroműanyagoknak való kitettség számos negatív következménnyel jár az élő szervezetekre nézve: (környezet)mérgezést és kedvezőtlen fizikai hatásokat okoz.

A környezet és az emberi egészség miatti aggodalomtól vezérelve több uniós tagállam nemzeti szinten már betiltotta a mikroműanyagok fogyasztási cikkekben való szándékolt felhasználását, vagy javaslatot tett ilyen tilalom bevezetésére. A tilalmak elsősorban a használat után leöblítendő kozmetikai termékekben található mikrogyöngyök (mikroműanyagból álló radírozó és tisztító részecskék) alkalmazására vonatkoznak.

Az ezeket tartalmazó termékek használata következtében ugyanis évente mintegy 42 000 tonna mikroműanyag kerül a környezetbe. A szennyezés elsődleges forrása azonban a műfüves sportpályák töltőanyagaként használt granulátum. Az ebből származó kibocsátás elérheti a 16 000 tonnát. Mindezeken túl becslések szerint körülbelül évi 176 000 tonna véletlenül keletkező mikroműanyag kerül az európai felszíni vizekbe a nagyobb műanyag termékek elhasználódása során. 

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2016-ban megvizsgálta a mikro- és nanoműanyagok élelmiszerekben való jelenlétéről rendelkezésre álló bizonyítékokat. A szakértők megállapították, hogy több adat előállítása szükséges az élelmiszerekben való előfordulásuk szintjét és az emberi egészségre gyakorolt potenciális hatásaikat illetően. Ezért az EFSA 2021-ben tudományos kollokviumot rendez a jelenlegi helyzet és a területen folyó kutatások megvitatása céljából.

 

Milyen termékek tartalmaznak szándékoltan hozzáadott mikroműanyagokat?

Számos termék tartalmaz szándékoltan hozzáadott mikroműanyagokat. Ezek közé tartoznak a műtrágyák, növényvédő szerek, kozmetikumok, háztartási és ipari mosószerek, tisztítószerek, festékek, valamint az olaj- és gáziparban használt termékek. A mikroműanyagokat műfüves sportpályák puha töltőanyagaként is használják.

A fogyasztási cikkekben alkalmazott mikroműanyag-részecskék közül a dörzshatásúak a legismertebbek (ilyenek például a kozmetikumokban található mikrogyöngyök, amelyek segítenek eltávolítani az elhalt hámsejteket, és fényt adnak a bőrnek). A mikroműanyagok fogyasztási cikkekben való alkalmazása azonban más célokat is szolgálhat, például vastagabbá, jobb megjelenésűvé vagy stabilabbá teheti a terméket. Csillámként és sminktermékekben is használatosak.

Összességében az EU/EGT mikroműanyag-felhasználása körülbelül évi 145 000 tonnára becsülhető.

Az ECHA korlátozási javaslata

Az Európai Bizottság 2017-ben felkérte az Európai Vegyianyag-ügynökséget, hogy az uniós szintű fellépéshez értékelje a termékekhez (azaz az anyagokhoz és keverékekhez) szándékoltan hozzáadott mikroműanyagokra vonatkozó tudományos bizonyítékokat. 

2019 januárjában az ECHA a mikroműanyagok EU-ban/EGT-ben forgalomba hozott termékekben való felhasználásának széles körű korlátozását javasolta annak érdekében, hogy a környezetbe történő kibocsátásuk elkerülhető vagy csökkenthető legyen. A korlátozási javaslatról szóló, 2019 márciusától szeptemberéig tartó konzultáció során az ECHA 477 darab észrevételt kapott. A konzultáció részletei, beleértve a nem bizalmas jellegű válaszokat is, megtalálhatók az ECHA honlapján.

A javaslat 20 év alatt várhatóan 500 000 tonna mikroműanyag kibocsátását akadályozza meg.

A véletlenszerűen keletkező mikroműanyagok vízi környezetbe történő kibocsátása csökkentésének egyéb lehetőségeit a műanyagokkal kapcsolatos stratégiája és a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv keretében mérlegeli az Európai Unió Bizottsága.

 

A bizottságok véleményei

Az ECHA kockázatértékelési bizottsága (RAC) 2020 júliusában fogadta el véleményét. Miközben támogatta a javaslatot, azt ajánlotta, hogy a biológiailag lebontható polimerek esetében szigorúbbak legyenek az eltérés feltételei, és egy hatéves átmeneti időszakot követően tiltsák be a mikroműanyagok műfüves sportpályák töltőanyagaként való használatát. A RAC arra a következtetésre jutott továbbá, hogy az ECHA által javasolt 100 nanométeres alsó mérethatár nem szükséges a mikroműanyagok korlátozásának végrehajtásához, és azt ajánlotta, hogy ne alkalmazzanak alsó mérethatárt.

A társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság (SEAC) 2020 decemberében fogadta el véleményét. A SEAC támogatta az ECHA javaslatát, de megfogalmazott néhány, a döntéshozatal során mérlegelendő ajánlást az Európai Bizottság számára.

Többek között ajánlotta az 1 nanométeres alsó mérethatár bevezetését a mikroműanyagok korlátozásának elősegítéséhez. Ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a korlátozás végrehajtásának biztosítása érdekében ideiglenesen a 100 nanométeres alsó mérethatárt kellene alkalmazni, hogy a mikroműanyagok kimutathatók legyenek a termékekben. 

A műfüves sportpályák töltőanyagaként használt mikroműanyagok környezetbe történő kibocsátásának szabályozását illetően az ECHA által javasolt kockázatkezelési lehetőségek egyikét sem részesítette előnyben a többivel szemben. Kijelentette, hogy a választást végső soron a szakpolitikai, különösen a kibocsátáscsökkentési prioritások fogják meghatározni. 

Az Európai Bizottság és az EU-tagállamok határozata

Az Európai Bizottság várhatóan az ECHA jelentését és az ECHA bizottságainak egyesített véleményét követően készíti el javaslatát. A Bizottság a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló rendelet XVII. melléklete szerinti korlátozott anyagok jegyzékének módosítására vonatkozó javaslatát a REACH-bizottságban részt vevő EU-tagállamok elé fogja terjeszteni szavazásra. A korlátozást az elfogadás előtt vizsgálatra be kell nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

 

infographic

 

Planned timetable for proposed restriction of intentionally added microplastics

 

Future timings are tentative

  Timing
Intention to prepare restriction dossier 17 January 2018
Call for evidence 1 March - 1 May 2018
Stakeholder workshop 30 - 31 May 2018
Submission of restriction dossier 11 January 2019
Public consultation of the Annex XV dossier  20 March 2019 –
20 September 2019
RAC opinion June 2020 
Draft SEAC opinion June 2020 
Consultation on draft SEAC opinion 1 July - 1 September 2020
Combined final opinion submitted to the Commission February 2021
Draft amendment to the Annex XVII (draft restriction) by Commission Within 3 months of receipt of opinions
Discussions with Member State authorities and vote 2021
Scrutiny by Council and European Parliament Before adoption (3 months)
Restriction adopted (if agreed) 2021 or 2022 (transition periods are proposed for certain applications)