Mikroműanyagok

A műanyagok a gazdaságban nagy mennyiségben előforduló, fontos anyagok. Az alternatív megoldásoknál gyakran könnyebb és olcsóbb műanyagok sokféle módon könnyítik meg az életünket. Ha azonban a műanyagok felhasználása után ártalmatlanításuk vagy újrahasznosításuk nem megfelelően történik, hosszú ideig megmaradhatnak a környezetben, és apró darabokra – úgynevezett mikroműanyagokra – is lebomolhatnak, amelyek aggodalomra adnak okot. A mikroműanyagok szándékoltan is előállíthatók és hozzáadhatók termékekhez. Ezenkívül egyes műanyagok veszélyes vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek káros hatást gyakorolhatnak a természetre vagy az emberi egészségre.

A mikroműanyagok nagyon apró méretű (tipikusan 5 mm-nél kisebb) műanyag részecskék. A mikroműanyagok véletlenül is képződhetnek nagyobb műanyagdarabok, például szintetikus textiltermékek elhasználódása során. Emellett, a mikroműanyagok szándékoltan is előállíthatók és hozzáadhatók termékekhez egy adott célból, például arc- és testradírokban hámlasztó gyöngyként. Miután a mikroműanyagok kijutnak a környezetbe, az állatokban, például halakban és kagylókban felhalmozódhatnak, így élelmiszerként bekerülhetnek a fogyasztók szervezetébe.

A környezettel és az emberi egészséggel kapcsolatos aggodalmak miatt számos uniós tagállam nemzeti tilalmat vezetett be vagy nemzeti tilalomra tett javaslatot a mikroműanyagok egyes fogyasztási cikkekben való szándékolt használata, elsősorban a „leöblítendő” kozmetikai termékekben hámlasztó és tisztítószerként alkalmazott mikrogyöngyök használata ellen.

Az Európai Bizottság nemrég közzétett egy tanulmányt, amely további információkat nyújt a mikroműanyag részecskék szándékolt használatáról különböző termékekben, illetve arról, hogy ezek milyen kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre és a környezetre nézve. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szintén megvizsgálta a mikro- és nanoműanyagok élelmiszerekben való jelenlétéről rendelkezésre álló bizonyítékokat.

A környezetre vagy egészségre kockázatot jelentő anyagok korlátozására vonatkozó REACH eljárások értelmében az Európai Bizottság felkérte az ECHA-t a bárminemű termékekhez szándékosan hozzáadott mikroműanyagok EU szintű szabályozására vonatkozó tudományos bizonyítékok kiértékelésére. Az Európai Bizottság a vízi környezetbe jutó mikroműanyagok mennyiségének csökkentését célzó alternatív megoldásokat egy másik projekt keretében vizsgál.

Milyen tipikus fogyasztási termékben található szándékoltan hozzáadott mikroműanyag? 

Szándékoltan hozzáadott mikroműanyag részecskéket az EU-ban forgalmazott számos termékben használnak, például bizonyos kozmetikumokban, testápolási termékekben, mosószerekben, tisztítószerekben, festékekben, az olaj- és gáziparban használt termékekben, valamint szemcseszóráshoz használt anyagként.

A fogyasztási cikkekben a mikroműanyag részecskéket leginkább csiszolóanyagként használják. Ilyenek például a kozmetikai termékekben a mikrogyöngyként ismert hámlasztó és simító anyagok. Ugyanakkor más funkcióik is lehetnek, például befolyásolhatják a termék viszkozitását (mennyire könnyen önthető), megjelenését és stabilitását.

Ezenkívül az ECHA vizsgálja azokat a termékeket is – például a mezőgazdaságban használt szemcsés tápokat –, amelyekből szándékoltan, a funkciójuk részeként jutnak ki a környezetbe a mikroműanyagok.

Hogy járulhatnak ezek hozzá a környezetszennyezéshez?

A becslések szerint az összes megtermelt műanyag 2–5 %-a az óceánokba kerül, részben mikroműanyagok formájában.

A termékekhez szándékoltan hozzáadott mikroműanyagok a feltételezések szerint a tengerekben előforduló többi műanyaghoz képest viszonylag kis mennyiséget képviselnek. Az édesvizekbe és talajba továbbkerülve azonban problémákat okozhatnak. Erre válaszul több ország, köztük néhány EU tagállam is, lépéseket tett használatuk korlátozására.

A korlátozásra vonatkozó javaslatok előkészítés alatt állnak.

2018 januárjában az ECHA bejelentette, hogy megvizsgálják, szükség van-e a termékekhez „szándékoltan hozzáadott” mikroműanyag részecskék, vagy a környezetbe mikroműanyag részecskéket „szándékoltan kibocsátó” alkalmazások forgalomba hozatalának vagy felhasználásának EU-szintű korlátozására.

A vizsgálat első részeként az Ügynökség elindította a bizonyítékok és információk bekérését a szándékoltan hozzáadott mikroműanyagokról. Ennek a felhívásnak az a célja, hogy a mikroműanyagok különböző termékekben történő szándékolt felhasználásának minden lehetséges módjáról információt gyűjtsön. Az összegyűjtött információk segítségével meghatározzák, hogy ezek kockázatot jelentenek-e, illetve kiértékelik a potenciális korlátozás társadalmi-gazdasági hatásait.

2018 májusában tartottak egy munkaértekezletet az érdekelt felek részvételével a korlátozással kapcsolatos főbb kérdések megvitatása céljából. A munkaértekezlet folytatásaként 2018 júliusában az ECHA közzétett egy feljegyzést az anyagazonosításról, és arról, hogy a mikroműanyagok használatának korlátozása potenciálisan milyen területekre terjedne ki.

A véleményezési felhívást 2018. március 28-án indították, és 2018. május 11-én zárták le.