A bizonyítékok súlyán alapuló megközelítés azt jelenti, hogy egymástól független forrásból származó adatokat használ, amelyek elegendő adatot szolgáltatnak valamely tájékoztatási követelmény teljesítéséhez.
Ezt a megközelítést akkor előnyös alkalmazni, ha
-
egyetlen vizsgálatból származó adat önmagában nem elegendő a tájékoztatási követelmény teljesítéséhez. Ennek okai például az elvégzett vizsgálat egyértelmű hiányosságai lehetnek.
-
az egyes vizsgálatok eltérő vagy egymásnak ellentmondó következtetésre jutnak.
A rendelkezésre álló vizsgálati adatokhoz hozzárendelt súly olyan tényezőktől függ, mint például az adatok minősége, az eredmények konzisztenciája, a hatások jellege és súlyossága, valamint az adatok relevanciája.
A bizonyítékok súlyán alapuló megközelítés tudományos értékelést követel meg, ezért elengedhetetlen a megfelelő és megbízható dokumentáció.
Általános alapelv, hogy minél több adatot ad meg, annál nagyobb a bizonyíték súlya. Győződjön meg arról, hogy az adatokat strukturált és szervezett módon adja meg, és vegye figyelembe a különböző adatforrások átfogó jellegét és megbízhatóságát az indokolása alátámasztása érdekében. Az in vivo és in vitro adatokat például nagyobb súllyal veszik figyelembe a döntésnél, mint a QSAR vagy más számítási módszereket.
A bizonyítékok súlya érvrendszer felépítésének kezdő lépéseként minden információt meg kell szerezni az összes lehetséges forrásból, ideértve a következőket:
-
nyilvános szakirodalom
-
kereszthivatkozás hasonló vegyi anyagokból
-
(Q)SAR becslések
-
elvégzett vizsgálatok eredményei
-
in vitro módszerek
-
epidemiológiai adatok / emberi tapasztalat.
