A továbbfelhasználókról

ki minősül továbbfelhasználónak?

A továbbfelhasználók a vegyi anyagok REACH és CLP szerinti felhasználói. Olyan vállalatok vagy magánszemélyek, amelyek:

az Európai Unióban/Európai Gazdasági Térségben működnek, és
önmagában vagy egy keverékben egy anyagot használnak fel
ipari vagy szakmai tevékenységeik során.

Példák:

Készítők: keverékeket állítanak elő, amelyeket rendszerint a szállítói lánc soron következő tagjainak szállítanak tovább. Idetartoznak például a festékek, ragasztók, mosó- és tisztítószerek.
Végfelhasználók: anyagokat vagy keverékeket használnak fel, azonban azokat nem szállítják tovább a szállítói lánc soron következő tagjainak. Ilyenek például a ragasztók, bevonatok és tinták, kenőanyagok, tisztítószerek, oldószerek és kémiai reagensek, pl. fehérítőszerek felhasználói. Idetartoznak az árucikkek előállítói.
Árucikkek előállítói: anyagokat vagy keverékeket építenek az árucikk anyagába, vagy visznek fel annak felületére. Idetartoznak például a textíliák, ipari berendezések, háztartási készülékek és járművek (összetevők és késztermékek egyaránt).
Újratöltők: az anyagot vagy keveréket az egyik tárolóból a másikba viszik át, általában az újracsomagolás vagy újramárkázás során.
Újraimportálók: eredetileg az EU-ban előállított és ugyanazon szállítói lánchoz tartozó egyéb szereplő által regisztrált anyagokat importálnak önmagukban vagy keverékekben.
„Egyedüli képviselővel" rendelkező importőrök: az importőrök továbbfelhasználóknak minősülnek, ha az EU-n kívüli szállítójuk „egyedüli képviselőt" nevezett ki azzal a céllal, hogy az az Unióban letelepedett regisztrálóként járjon el.

Azok a forgalmazók, akik csak tárolják és forgalmazzák a vegyik anyagot, nem minősülnek továbbfelhasználónak, azonban vannak kötelezettségeik a szállítói láncon belüli információáramlással kapcsolatban. Például, ha a vegyi anyag átadásán vagy hígításán keresztül kapcsolatba kerülnek a vegyik anyaggal, akkor továbbfelhasználónak minősülnek. A vegyi anyagot használó fogyasztók nem továbbfelhasználók.

A továbbfelhasználókkal kapcsolatos terminológia

A továbbfelhasználók a legkülönbözőbb telephelyeken és környezetben dolgoznak, és speciális fogalmakat használnak a munkakörnyezetük leírására. Ha a felhasználásra egy gyárban vagy egyéb ipari telephelyen kerül sor, akkor „ipari felhasználásról" beszélünk. Ha a továbbfelhasználásra ipari telephelyeken kívül kerül sor (például építkezésen, hivatali épülettömbökben, kézművesműhelyekben), akkor a „foglalkozásszerű felhasználó általi elterjedt használatról" beszélünk.

A környezetvédelem, valamint a munkahelyi egészség és biztonság (EHS) végfelhasználók körében alkalmazott irányítási gyakorlatait „fejlett" és „alapszintű" fogalmakkal írják le. A fejlett gyakorlatok a munkavállalók képzését, a megfelelő munkautasításokat, a felügyeletet és a rendszeres tisztítást és karbantartást jelentik. A fejlett és alapszintű EHS-irányítási gyakorlatok leírására az „ipari környezet" és a „foglalkozásszerű környezet" kifejezéseket is használták.

Például a gépjárműgyártó üzem festékszórást végző egysége „foglalkozásszerű felhasználó általi elterjedt használatnak" minősül. A magas szintű EHS-irányítást „fejlett" vagy „ipari környezetként" írják le.