A szénhidrogén oldószerek rendszerint egy vagy több szénhidrogén-kategóriát (pl. lineáris, elágazó láncú vagy gyűrűs alkánok és aromások) tartalmazó kőolaj-alapanyagok.

A szénhidrogén oldószerek típusai közötti különbség elsősorban az egyes szénhidrogén-kategóriákra és azok szénlánc-hosszúságbeli eloszlására vezethető vissza. A szénlánc-hosszúságbeli eloszlás a végtermék célzott desztillációs tartományának függvénye. A szénhidrogén oldószerek szénlánchosszúságát jellemzően az 5 és 20 szénatomszám közötti szénhidrogénláncok kis darabjai szolgáltatják. A kiindulási anyagok összetételének sokfélesége miatt számos szénhidrogén oldószer UVCB-anyagnak (ismeretlen szerkezetű vagy változó összetételű, összetett reakcióban keletkezett vagy biológiai eredetű anyag) minősül.

A kőolaj-alapanyagok szénhidrogén oldószerekké való átalakításának legfontosabb eljárása számos eljárási lépés kombinációjaként értelmezhető, ide tartozhatnak a következők: az alapanyag desztillációja, hidro-kénmentesítés, könnyű vagy nehéz frakciók hidrogénezése és végül a könnyű összetevők desztillációja és sztrippelése.

További támogatás az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) ágazati csoportján, a Szénhidrogén Oldószert Gyártók Szövetségén (HSPA) keresztül érhető el.