Biszfenol A

A biszfenol A (BPA) az 1960-as évek óta használt vegyipari anyag. Túlnyomórészt műanyagok gyártásához használják, de bizonyos mennyiségben gyantákban és hőpapírban is alkalmazzák.

A BPA-t a polikarbonát műanyagok gyártása során monomerként használják. A polikarbonát műanyagtermékek között számos általános fogyasztási cikk található, például újrahasználható műanyag edények és ivópalackok, sporteszközök, CD-k és DVD-k.

A BPA-t tartalmazó epoxigyantát vízvezetékek belsejének, valamint élelmiszert és italt tartalmazó fémdobozok belsejének bevonására használják, hogy megnöveljék a szavatossági idejüket, valamint, hogy ne legyen fémes íze az élelmiszernek vagy italnak.

A BPA-t a vásárlási bizonylatokhoz, valamint tömegközlekedési és parkolójegyekhez használt hőpapírokban szín előhívására is használják.

Hogyan ellenőrzik a biszfenol A alkalmazását?

A hőpapírban való felhasználás korlátozása

2016 decemberében az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unióban korlátozza a BPA felhasználását hőpapírokban. Ez a korlátozás 2020-ban lép hatályba, így a hőpapírok gyártóinak, importőreinek és felhasználóinak elegendő idejük van arra, hogy kivezessék a BPA-t és alternatívát találjanak.

A korlátozás eredményeként a papírgyártóknak a BPA-t más színelőhívó anyagra kell cserélniük. Az iparág által esetlegesen figyelembe vehető egyik ilyen anyag a biszfenol S (BPS). Ezzel kapcsolatban azonban aggályok merültek fel, hogy hasonló egészségügyi problémákat okozhat, mint a BPA. Annak érdekében, hogy egy veszélyes vegyi anyagot ne egy másik veszélyes vegyi anyaggal helyettesítsenek, a BPS tekintetében jelenleg anyagértékelés van folyamatban, és az Európai Bizottság felkérte az ECHA-t is, hogy vizsgálja meg a BPA helyett a BPS hőpapírban való felhasználását.

Az ECHA arra kérte az iparágat, hogy évente nyújtson tájékoztatást a hőpapírok uniós gyártása során a BPS és a BPA-t helyettesítő más színelőhívók felhasználásáról. A hőpapírgyártásban használt alternatívák mennyiségéről a „További információk” alatt elérhető dokumentumban olvashat bővebben.

Besorolás reprodukciót károsító hatásúként

A biszfenol A-t az Európai Unióban olyan anyagként sorolták be, amely mérgező hatást gyakorol a szaporodási képességünkre. A BPA valamennyi gyártója, importőre vagy szállítója köteles 2018. március 1-jéig a BPA-t tartalmazó keverékeket 1B kategóriába tartozó reprodukciót károsító hatásúként osztályozni és címkézni. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok jobb tájékoztatást kapnak a potenciális veszélyes hatásokról és a munkavállalók védelméről.

Azonosítás endokrin rendszert károsító anyagként (emberi egészség és környezet)

A biszfenol A-t 2017 januárjában reprodukciót károsító tulajdonságai miatt felvették a különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC-k) jelöltlistájára. Az ECHA tagállami bizottsága 2017 júniusában támogatta azt a francia javaslatot, hogy a biszfenol A-t ezen túlmenően az endokrin rendszert károsító tulajdonságai miatt is különös aggodalomra okot adó anyagként azonosítsák, amely az emberi egészséget érintő olyan valószínű, súlyos hatásokat fejt ki, amelyek a rákkeltő, mutagén, reprodukciót károsító anyagokkal (az 1A. vagy az 1B. kategóriába tartozó CMR-ek) azonos mértékű aggodalomra adnak okot. A BPA-ra vonatkozó bejegyzést 2018 januárjában, Németország javaslata alapján frissítették, hogy tükrözze a jelöltlistára való felvételének további, a környezetre káros hatást gyakorló, endokrin rendszert károsító tulajdonságain alapuló okát.

Korlátozás élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban

A BPA felhasználását a csecsemőknek szánt cumisüvegekben 2011. június 1-jétől betiltották az Európai Unióban. Belgiumban, Svédországban és Dániában más olyan anyagokban is tilos a felhasználása, amelyek csecsemők és három év alatti gyermekek számára készülnek. Franciaország betiltotta a BPA-t minden élelmiszercsomagolásban, -tartályban és konyhai eszközben. Az Európai Unió engedélyezi a BPA-nak az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban való felhasználását, de meghatározták azt a maximális mennyiséget, ami kioldódhat az anyagból. Az EFSA-nál folyamatban van a BPA élelmiszerekben való jelenlétéhez kapcsolódó közegészségügyi kockázatok újraértékelése. 

Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága 2018 januárjában jóváhagyta a műanyagokra, bevonatokra és fémekhez használt lakkokra, valamint a BPA-val való érintkezés egyéb forrásaira vonatkozó specifikus kioldódási határérték (SKH) 0,6 mg/kg-ról 0,05 mg/kg-ra való csökkentésére irányuló bizottsági javaslatot. Ez egyúttal tiltja a biszfenol A műanyagflakonokban és a csecsemőknek és a 3 éven aluli gyermekeknek szánt élelmiszereket tartalmazó csomagolásokban való alkalmazását.

A játékokra vonatkozó határérték

Jelenleg az Európai Unióban határértéket fogadtak el a BPA azon mennyiségére vonatkozóan, amely kijuthat a 3 év alatti gyermekeknek szánt gyermekjátékokból, illetve minden olyan játékból, amelyet a gyermekek a szájukba vehetnek. A BPA kioldódási határértéke jelenleg 0,1 mg/l. 2018. november 26-tól azonban alacsonyabb, 0,04 mg/l-es határérték lesz érvényben.